| Chapter 17 |
1 |
És szóla az Úr Mózesnek, mondván: -
|
2 |
Szólj Izráel fiainak, és végy tõlök egy-egy vesszõt az õ atyáiknak háza szerint; az õ atyáik házának valamennyi fejedelmétõl tizenkét vesszõt; és kinek-kinek a nevét írd fel az õ vesszejére. -
|
3 |
Az Áron nevét pedig írd a Lévi vesszejére: mert egy vesszõ [esik] az õ atyjok házának fejéért. -
|
4 |
És tedd le azokat a gyülekezet sátorában a bizonyság [ládája] elé, a hol megjelenek néktek. -
|
5 |
És lesz, hogy annak a férfiúnak vesszeje, a kit elválasztok, kihajt; így hárítom el magamról Izráel fiainak zúgolódásait, a melyekkel zúgolódnak ti ellenetek. -
|
6 |
Szóla azért Mózes Izráel fiainak, és adának néki mind az õ fejedelmeik egy-egy vesszõt egy-egy fejedelemért; az õ atyáiknak háza szerint tizenkét vesszõt; az Áron vesszeje is azok között a vesszõk között vala. -
|
7 |
És letevé Mózes a vesszõket az Úr elé a bizonyság sátorában. -
|
8 |
És lõn másnap, hogy beméne Mózes a bizonyság sátorába; és ímé kihajtott vala a Lévi házából való Áronnak vesszeje, és hajtást hajtott, és virágot növelt, és mandolát érlelt. -
|
9 |
És kihozá Mózes mind azokat a vesszõket az Úr színe elõl mind az Izráel fiai elé, és miután megnézték vala, vevé kiki az õ vesszejét. -
|
10 |
És monda az Úr Mózesnek: Vidd vissza az Áron vesszejét a bizonyság [ládája] elé, hogy õriztessék ott a lázadó fiaknak jegyül, hogy megszünjék az én ellenem való zúgolódások, hogy meg ne haljanak. -
|
11 |
És megcselekedé Mózes; a mint parancsolta vala az Úr néki, akképen cselekedék. -
|
12 |
És szólának Izráel fiai Mózesnek, mondván: Ímé pusztulunk, veszünk, mi mindnyájan elveszünk! -
|
13 |
Valaki közel járul az Úrnak sátorához, meghal. Avagy mindenestõl elpusztulunk-é?! -
|