Chapter 19

   Felele pedig Jób, és monda:  

-

   Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?  

-

   Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erõsködtök ellenem?  

-

   Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.  

-

   Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddõdni az én gyalázatom felett?  

-

   Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az õ hálójával õ vett engem körül.  

-

   Ímé, kiáltozom az erõszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.  

-

   Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.  

-

   Tisztességembõl kivetkõztetett, és fejemnek koronáját elvevé.  

-

   Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.  

-

   Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.  

-

   Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.  

-

   Atyámfiait távol ûzé mellõlem, barátaim egészen elidegenedtek tõlem.  

-

   Rokonaim visszahúzódtak, ismerõseim pedig elfelejtkeznek rólam.  

-

   Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem elõttök.  

-

   Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.  

-

   Lehelletem idegenné lett házastársam elõtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai elõtt.  

-

   Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.  

-

   Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.  

-

   Bõrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.  

-

   Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!  

-

   Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?  

-

   Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!  

-

   Vasvesszõvel és ónnal örökre kõsziklába metszetnének!  

-

   Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.  

-

   És miután ezt a bõrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.  

-

   A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;  

-

   Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk õt üldözni! [látva,] hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.  

-

   Féljetek a fegyvertõl, mert a fegyver a bûnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!  

-