Chapter 33

   No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!  

-

   Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.  

-

   Igaz szívbõl [származnak] beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.  

-

   Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.  

-

   Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elõ!  

-

   Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.  

-

   Ímé, a tõlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.  

-

   Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:  

-

   Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bûn nincsen bennem.  

-

   Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!  

-

   Békóba veti lábaimat, és õrzi minden ösvényemet.  

-

   Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél!  

-

   Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?  

-

   Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!  

-

   Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;  

-

   Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.  

-

   Hogy eltérítse az embert a [rossz] cselekedettõl, és elrejtse a kevélységet a férfi elõl.  

-

   Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.  

-

   Fájdalommal is bünteti az õ ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.  

-

   Úgy, hogy az õ ínye undorodik az ételtõl, és lelke az õ kedves ételétõl.  

-

   Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.  

-

   És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.  

-

   Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;  

-

   És [az Isten] könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg õt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!  

-

   Akkor teste fiatal, erõtõl duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.  

-

   Imádkozik Istenhez és õ kegyelmébe veszi, hogy az õ színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az õ igazságát.  

-

   Az emberek elõtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;  

-

   Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.  

-

   Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,  

-

   Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.  

-

   Figyelj Jób, [és] hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!  

-

   Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.  

-

   Ha [pedig] nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!  

-