Chapter 7

   Dávid siggajonja, a melyet az Úrhoz énekelt a Benjáminita Kús beszéde miatt.  

-

   Én Uram Istenem, benned bízom; oltalmazz meg engem minden üldözõmtõl, és szabadíts meg engem,  

-

   Hogy szét ne tépje, mint az oroszlán az én lelkemet, szét ne szaggassa, ha nincsen szabadító.  

-

   Én Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha hamisság van az én kezeimben.  

-

   Ha gonoszszal fizettem jó emberemnek, és háborgattam ok nélkül való ellenségemet:  

-

   [Akkor] ellenség üldözze lelkemet s érje el és tapodja földre az én életemet, és sujtsa porba az én dicsõségemet. Szela.  

-

   Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki parancsoltál ítéletet!  

-

   És népek gyülekezete vegyen téged körül, és felettök térj vissza a magasságba.  

-

   Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram, az én igazságom és ártatlanságom szerint!  

-

   Szünjék meg, kérlek, a gonoszok rosszasága és erõsítsd meg az igazat; mert az igaz Isten vizsgálja meg a szíveket és veséket.  

-

   Az én paizsom az Istennél van, a ki megszabadítja az igazszívûeket.  

-

   Isten igaz biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik.  

-

   Ha meg nem tér a [gonosz,] kardját élesíti, kézívét felvonja és felkészíti azt.  

-

   Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait.  

-

   Ímé, álnoksággal vajúdik [a gonosz], hamisságot fogan és hazugságot szül.  

-

   Gödröt ás és mélyre vájja azt; de beleesik a verembe, a mit csinált.  

-

   Forduljon vissza fejére az, a mit elkövetett, és szálljon feje tetejére az õ erõszakossága.  

-

   Dicsérem az Urat az õ igazsága szerint, és éneklek a felséges Úr nevének.  

-