Chapter 52

   Az éneklõmesternek; Dávid tanítása;  

-

   Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.  

-

   Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!  

-

   Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!  

-

   Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.  

-

   Szeretsz minden ártalmas beszédet, [és] az álnok nyelvet.  

-

   Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élõk földérõl. Szela.  

-

   És látják [ezt] az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:  

-

   Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erõsségévé, hanem az õ gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az õ gonoszságában volt!  

-

   Én pedig mint zöldelõ olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké.  

-

   Áldlak téged örökké, hogy [így] cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos [vagy,] a te híveid elõtt.  

-