| Chapter 107 |
1 |
Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme. -
|
2 |
[Ezt] mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből; -
|
3 |
És a kiket összegyűjtött a [különböző] földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől. -
|
4 |
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala. -
|
5 |
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök. -
|
6 |
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket. -
|
7 |
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak. -
|
8 |
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, -
|
9 |
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! -
|
10 |
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; -
|
11 |
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; -
|
12 |
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. -
|
13 |
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. -
|
14 |
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. -
|
15 |
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, -
|
16 |
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! -
|
17 |
A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. -
|
18 |
Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. -
|
19 |
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. -
|
20 |
Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. -
|
21 |
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, -
|
22 |
És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! -
|
23 |
A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, -
|
24 |
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. -
|
25 |
Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. -
|
26 |
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. -
|
27 |
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. -
|
28 |
De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. -
|
29 |
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. -
|
30 |
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. -
|
31 |
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! -
|
32 |
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! -
|
33 |
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; -
|
34 |
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. -
|
35 |
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. -
|
36 |
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. -
|
37 |
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. -
|
38 |
És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. -
|
39 |
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. -
|
40 |
Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. -
|
41 |
De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. -
|
42 |
Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. -
|
43 |
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét! -
|