| Chapter 132 |
1 |
Grádicsok éneke. &Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról; -
|
2 |
A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének: -
|
3 |
Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba; -
|
4 |
Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert; -
|
5 |
Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot! -
|
6 |
Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein: -
|
7 |
Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához! -
|
8 |
Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája! -
|
9 |
Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek! -
|
10 |
Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől! -
|
11 |
Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe; -
|
12 |
Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek. -
|
13 |
Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül: -
|
14 |
Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem; -
|
15 |
Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel; -
|
16 |
Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei. -
|
17 |
Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek. -
|
18 |
Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog. -
|