| Chapter 139 |
1 |
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. &Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz. -
|
2 |
Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat. -
|
3 |
Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod. -
|
4 |
Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram! -
|
5 |
Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet. -
|
6 |
Csodálatos előttem [e] tudás, magasságos, nem érthetem azt. -
|
7 |
Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak? -
|
8 |
Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. -
|
9 |
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék: -
|
10 |
Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem. -
|
11 |
Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz, -
|
12 |
A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság. -
|
13 |
Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében. -
|
14 |
Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem. -
|
15 |
Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, [mintegy] a föld mélyében. -
|
16 |
Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök. -
|
17 |
És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája! -
|
18 |
Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok. -
|
19 |
Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem! -
|
20 |
A kik gonoszul szólnak felőled, [és nevedet] hiába veszik fel, a te ellenségeid. -
|
21 |
Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é? -
|
22 |
Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek! -
|
23 |
Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! -
|
24 |
És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján! -
|