| Chapter 7 |
1 |
Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban, &oh fejedelem leánya! &A te csípõd hajlásai [olyanok,] mint a kösöntyûk, &mesteri kezeknek míve. -
|
2 |
A te köldököd, mint a kerekded csésze, &nem szûkölködik nedvesség nélkül; &a te hasad [mint a] gabonaasztag, &liliomokkal körül kerítve. -
|
3 |
A te két emlõd, [mint] két õzike, &a vadkecskének kettõs fiai. -
|
4 |
A te nyakad, mint az elefánttetembõl csinált torony; &a te szemeid, [mint] [a] Hesbonbeli halastók, a sok népû kapunál; &a te orrod hasonló a Libánus tornyához, &mely néz Damaskus felé. -
|
5 |
A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez, &és a te fejeden hajadnak fonatékja a biborhoz, &a király is megköttetnék fürteid által! -
|
6 |
Mely igen szép vagy és mely kedves, &oh szerelem, a gyönyörûségek közt! -
|
7 |
Ez a te termeted hasonló a pálmafához, &és a te emlõid a [szõlõ]gerézdekhez. -
|
8 |
Azt mondám: felhágok a pálmafára, &megfogom annak ágait: &és lesznek a te emlõid, mint a szõlõnek gerézdei, &és a te orrodnak illatja, mint az almának. -
|
9 |
És a te ínyed, mint a legjobb bor, &melyet szerelmesem kedvére szürcsöl, &mely szóra nyitja az alvók ajkait. -
|
10 |
Én az én szerelmesemé vagyok, &és engem kiván õ! -
|
11 |
No, én szerelmesem, menjünk ki a mezõre, &háljunk a falukban. -
|
12 |
Felkelvén menjünk a szõlõkbe, &lássuk meg, ha fakad-é a szõlõ, &ha kinyílott-é virágja, &ha virágzanak-é a gránátalmafák: &ott közlöm az én szerelmimet veled. -
|
13 |
A mandragórák illatoznak, &és a mi ajtónk elõtt vannak minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak, &[melyeket oh] én szerelmesem, néked megtartottam! -
|