Chapter 46

   Ez a szó, a melyet az Úr szólott Jeremiás prófétának a pogányok felõl;  

-

   Égyiptom felõl, a Nékó Faraónak, Égyiptom királyának serege felõl, a mely az Eufrátes folyó mellett, Kárkémisben vala, a melyet megvere Nabukodonozor, a babiloni király, Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében:  

-

   Készítsetek vértet és paizst, és induljatok a harczra.  

-

   Nyergeljétek a lovakat, és üljetek fel ti lovasok, és legyetek sisakokban. Tisztítsátok a kopjákat, öltsétek fel a pánczélokat.  

-

   Mit látok? Õk megriadva hátrálni kezdenek, vitézeik leveretnek és futásnak erednek, és vissza sem tekintenek! Mindenfelõl félelem, azt mondja az Úr.  

-

   Nem futhat el a gyors, és az erõs sem menekülhet el; észak felé, az Eufrátes folyó mellett legyõzetnek és elhullanak.  

-

   Kicsoda ez, a ki növekedik, mint a folyóvíz, és olyan, mint a megháborodott vizû folyamok?  

-

   Égyiptom növekedik úgy, mint a folyóvíz és mint a megháborodott vizû folyamok, mert ezt mondja: Felmegyek, ellepem a földet, elvesztem a várost és a benne lakókat.  

-

   Jõjjetek fel lovak, és zörögjetek szekerek, jõjjenek ki a vitézek, a szerecsenek és a Libiabeliek, a kik paizst viselnek, és a Lidiabeliek, a kik kézívet viselnek!  

-

   Az a nap pedig az Úrnak, a Seregek Urának büntetõ napja, hogy bosszút álljon ellenségein. És a fegyver felemészt és jól lakik és megrészegül az õ vérökkel, mert áldozatja lesz az Úrnak, a Seregek Urának észak földén, az Eufrátes folyó mellett.  

-

   Menj föl Gileádba, és végy balzsamot te szûz, Égyiptomnak leánya: hiába sokasítod az orvosságokat, nincs gyógyír számodra!  

-

   Hallották a pogányok a te gyalázatodat, és a te kiáltásoddal betelt a föld, mert vitéz vitézbe ütközött, és mind a ketten együtt estek el.  

-

   Az a szó, a melyet az Úr Jeremiás prófétához szólott, Nabukodonozornak, a babiloni királynak eljövetele felõl az Égyiptom földének megverésére:  

-

   Hirdessétek Égyiptomban és híreszteljétek Migdólban, híreszteljétek Nófban és Táfnesben, és ezt mondjátok: Állj elõ, és készítsd fel magadat, mert fegyver emészti meg a te kerületeidet.  

-

   Miért verettek le a te erõseid? Nem állhattak meg, mert az Úr rettentette el õket.  

-

   Megsokasította a tántorgót, egyik a másikra hullott, és ezt mondották: Kelj fel, és menjünk vissza a mi népünkhöz és a mi szülõföldünkre az erõszakoskodó fegyver elõl.  

-

   Ezt kiáltják akkor: A Faraó, Égyiptom királya, a háborúság[nak] [királya,] elhaladta a rendelt idõt.  

-

   Élek én, azt mondja a király, a kinek a neve Seregek Ura, hogy mint a Táborhegy [áll] a hegyek között, és mint a Kármel a tenger között, úgy jõ el.  

-

   Készíts magadnak elköltözésre való edényeket, Égyiptom leányának lakosa, mert Nóf elpusztul és megég, lakatlanná lesz.  

-

   Szép üszõtinó Égyiptom, [de] pusztulás tör reá észak felõl.  

-

   Még zsoldosai is olyanok õ közöttök, mint a hízlalt borjúk, de õk is meghátrálnak, egyetemlegesen elfutnak, meg nem állanak, mert romlásuk napja jön reájok, az õ megfenyíttetésök ideje.  

-

   Az õ szava mint a csúszó kígyóé, mert nagy sereggel indulnak, és szekerczékkel jõnek ellene, mint a favágók.  

-

   Kivágják az õ erdejét, azt mondja az Úr, mert beláthatatlanok, mert többen lesznek mint a sáskák, és megszámlálhatatlanok.  

-

   Megszégyenül Égyiptom leánya, északi nép kezébe jut.  

-

   Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ímé, én megfenyítem Nó- Ammont és a Faraót és Égyiptomot és az õ isteneit és királyait, mind a Faraót, mind azokat, a kik bíznak benne.  

-

   Odaadom õket az õ lelkök keresõinek kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe, és az õ szolgáinak kezébe; de azután úgy lakoznak abban, mint azelõtt, azt mondja az Úr.  

-

   És te ne félj, oh én szolgám Jákób, és ne rettegj Izráel, mert ímé, én megszabadítlak téged messzirõl, és a te magodat is az õ fogságuk földérõl, és visszatér Jákób és megnyugszik és békességben lesz, és nem lesz, a ki megijeszsze.  

-

   Ne félj te, oh én szolgám Jákób, azt mondja az Úr, mert én veled vagyok, mert véget vetek minden nemzetnek, a kik közé kivetettelek téged, néked pedig nem vetek véget, hanem megverlek téged ítélettel, mert nem hagyhatlak teljesen büntetés nélkül.  

-