Chapter 3

   Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az õ haragjának vesszeje miatt.  

-

   Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.  

-

   Bizony ellenem fordult, [ellenem] fordítja kezét minden nap.  

-

   Megfonnyasztotta testemet és bõrömet, összeroncsolta csontjaimat.  

-

   [Erõsséget] épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.  

-

   Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.  

-

   Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.  

-

   Sõt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.  

-

   Elkerítette az én útaimat terméskõvel, ösvényeimet elforgatta.  

-

   Ólálkodó medve õ nékem [és] lesben álló oroszlán.  

-

   Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!  

-

   Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!  

-

   Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.  

-

   Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.  

-

   Eltöltött engem keserûséggel, megrészegített engem ürömmel.  

-

   És kova-kõvel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.  

-

   És kizártad lelkem a békességbõl; elfeledkeztem a jóról.  

-

   És mondám: Elveszett az én erõm és az én reménységem az Úrban.  

-

   Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömrõl és a méregrõl!  

-

   Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.  

-

   Ezt veszem szívemre, azért bízom.  

-

   Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az õ irgalmassága!  

-

   Minden reggel meg-megújul; nagy a te hûséged!  

-

   Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.  

-

   Jó az Úr azoknak, a kik várják õt; a léleknek, a mely keresi õt.  

-

   Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.  

-

   Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.  

-

   Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.  

-

   Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység?  

-

   Orczáját tartja az õt verõnek, megelégszik gyalázattal.  

-

   Mert nem zár ki örökre az Úr.  

-

   Sõt, ha megszomorít, meg is vígasztal az õ kegyelmességének gazdagsága szerint.  

-

   Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.  

-

   Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;  

-

   Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe elõtt;  

-

   Hogy elnyomassék az ember az õ peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.  

-

   Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?  

-

   A Magasságosnak szájából nem jõ ki a gonosz és a jó.  

-

   Mit zúgolódik az élõ ember? Ki-ki a maga bûneiért [bûnhõdik.]  

-

   Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.  

-

   Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.  

-

   Mi voltunk gonoszok és pártütõk, azért nem bocsátottál meg.  

-

   Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.  

-

   Felöltötted a felhõt, hogy hozzád ne jusson az imádság.  

-

   Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.  

-

   Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.  

-

   Rettegés és tõr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.  

-

   Víz-patakok folynak alá az én szemembõl népem leányának romlása miatt.  

-

   Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,  

-

   Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égbõl.  

-

   Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.  

-

   Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.  

-

   Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.  

-

   Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!  

-

   Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó verembõl.  

-

   Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elõl.  

-

   Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!  

-

   Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.  

-

   Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.  

-

   Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.  

-

   Hallottad Uram az õ szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;  

-

   Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.  

-

   Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az õ gúnydaluk.  

-

   Fizess meg nékik, Uram, az õ kezeiknek munkája szerint.  

-

   Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.  

-

   Üldözd haragodban, és veszesd el õket az Úr ege alól!  

-