| Chapter 16 |
1 |
Mikor pedig elmult a szombat, Mária Magdaléna, és Mária a Jakab [anyja], és Salomé, drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék őt. -
|
2 |
És korán reggel, a hétnek első napján a sírbolthoz menének napfelköltekor. -
|
3 |
És mondják vala maguk között: Kicsoda hengeríti el nékünk a követ a sírbolt szájáról? -
|
4 |
És odatekintvén, láták, hogy a kő el van hengerítve; mert felette nagy vala. -
|
5 |
És bemenvén a sírboltba, látának egy ifjút ülni jobb felől, fehér ruhába öltözve; és megfélemlének. -
|
6 |
Az pedig monda nékik: Ne féljetek. A Názáreti Jézust keresitek, a ki megfeszíttetett; föltámadott, nincsen itt; ímé a hely, a hová őt helyezék. -
|
7 |
De menjetek el, mondjátok meg az ő tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megyen Galileába; ott meglátjátok őt, a mint megmondotta néktek. -
|
8 |
És nagyhamar kijövén, elfutának a sírbolttól, mert félelem és álmélkodás fogta vala el őket; és senkinek semmit sem szólának, mert félnek vala. -
|
9 |
Mikor pedig reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, a kiből hét ördögöt űzött vala ki. -
|
10 |
Ez elmenvén, megjelenté azoknak, a kik vele valának [és] keseregnek és sírnak vala. -
|
11 |
Azok pedig mikor hallották, hogy él és ő látta vala, nem hivék. -
|
12 |
Ezután pedig közülök kettőnek jelenék meg más alakban, útközben, mikor a mezőre mennek vala. -
|
13 |
Ezek is elmenvén, megjelenték a többieknek; ezeknek sem hivének. -
|
14 |
Azután, mikor asztalnál ülnek vala megjelenék magának a tizenegynek, és szemükre hányá az ő hitetlenségöket és keményszívűségöket, hogy azoknak, a kik őt feltámadva látták vala, nem hivének, -
|
15 |
És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden teremtésnek. -
|
16 |
A ki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül; a ki pedig nem hiszen, elkárhozik. -
|
17 |
Azokat pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak. -
|
18 |
Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak. -
|
19 |
Az Úr azért, minekutána szólott vala nékik, felviteték a mennybe, és üle az Istennek jobbjára. -
|
20 |
Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velök, és megerősítvén az ígét a jelek által, a melyek követik vala. Ámen! -
|