Hungarian Bible

Luke 22

Luke

Return to Index

Chapter 23

1


 

   És fölkelvén az õ egész sokaságuk, vivék õt Pilátushoz.  

 

 

-

2


 

   És kezdék õt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy õ magát ama király Krisztusnak mondja.  

 

 

-

3


 

   Pilátus pedig megkérdé õt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És õ felelvén néki, monda: Te mondod!  

 

 

-

4


 

   Monda pedig Pilátus a fõpapoknak és a sokaságnak: Semmi bûnt nem találok ez emberben.  

 

 

-

5


 

   De azok erõsködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.  

 

 

-

6


 

   Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é õ?  

 

 

-

7


 

   És mikor megtudta, hogy õ a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé õt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.  

 

 

-

8


 

   Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok idõtõl fogva kívánta õt látni, mivelhogy sokat hallott õ felõle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet õ tesz.  

 

 

-

9


 

   Kérdezé pedig õt sok beszéddel; de õ semmit nem felele néki.  

 

 

-

10


 

   [Ott] állanak vala pedig a fõpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván õt.  

 

 

-

11


 

   Héródes pedig az õ katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván õt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.  

 

 

-

12


 

   És az napon lõnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az elõtt ellenségeskedésben valának egymással.  

 

 

-

13


 

   Pilátus pedig a fõpapokat, fõembereket és a népet egybegyûjtvén,  

 

 

-

14


 

   Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti elõttetek kivallatván, semmi olyan bûnt nem találtam ez emberben, a mivel õt vádoljátok:  

 

 

-

15


 

   De még Héródes sem; mert titeket õ hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett õ.  

 

 

-

16


 

   Megfenyítvén azért õt, elbocsátom.  

 

 

-

17


 

   Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy [foglyot.]  

 

 

-

18


 

   De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!  

 

 

-

19


 

   Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe.  

 

 

-

20


 

   Pilátus azért ismét felszólala, el akarván bocsátani Jézust;  

 

 

-

21


 

   De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg õt!  

 

 

-

22


 

   Õ pedig harmadszor [is] monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bûnt nem találtam õ benne; megfenyítvén azért õt, elbocsátom!  

 

 

-

23


 

   Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az õ szavok és a fõpapoké erõt vesz vala.  

 

 

-

24


 

   És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala.  

 

 

-

25


 

   És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az õ akaratuknak.  

 

 

-

26


 

   Mikor azért elvivék õt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezõrõl jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.  

 

 

-

27


 

   Követé pedig õt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták õt.  

 

 

-

28


 

   Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.  

 

 

-

29


 

   Mert ímé jõnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddõk, és a mely méhek nem szültek, és az emlõk, melyek nem szoptattak!  

 

 

-

30


 

   Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket!  

 

 

-

31


 

   Mert ha a zöldelõ fán ezt mívelik, mi esik a száraz [fán?]  

 

 

-

32


 

   Vivének pedig két másikat is, [két ]gonosztevõt õ vele, hogy megölessenek.  

 

 

-

33


 

   Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya [helyének] mondatik, ott megfeszíték õt és a gonosztevõket, egyiket jobbkéz felõl, a másikat balkéz felõl.  

 

 

-

34


 

   Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az õ ruháit, vetének reájok sorsot.  

 

 

-

35


 

   És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig õt a fõemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha õ a Krisztus, az Istennek ama választottja.  

 

 

-

36


 

   Csúfolák pedig õt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván õt.  

 

 

-

37


 

   És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat!  

 

 

-

38


 

   Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betûkkel: Ez a zsidóknak ama Királya.  

 

 

-

39


 

   A felfüggesztett gonosztevõk közül pedig az egyik szidalmazá õt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!  

 

 

-

40


 

   Felelvén pedig a másik, megdorgálá õt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!  

 

 

-

41


 

   És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.  

 

 

-

42


 

   És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljõsz a te országodban!  

 

 

-

43


 

   És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.  

 

 

-

44


 

   Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lõn az egész tartományban mind kilencz órakorig.  

 

 

-

45


 

   És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.  

 

 

-

46


 

   És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe [teszem le] az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.  

 

 

-

47


 

   Látván pedig a százados, a mi történt, dicsõíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.  

 

 

-

48


 

   És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére.  

 

 

-

49


 

   Az õ ismerõsei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék õt, távol állának, nézvén ezeket.  

 

 

-

50


 

   És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú,  

 

 

-

51


 

   Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát;  

 

 

-

52


 

   Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét.  

 

 

-

53


 

   És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt.  

 

 

-

54


 

   És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.  

 

 

-

55


 

   Az [õt] követõ asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az õ teste.  

 

 

-

56


 

   Visszatérvén pedig, készítének fûszerszámokat és keneteket.  

 

 

-

57


 

   És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.  

 

 

-

Luke 24

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: