| Chapter 10 |
1 |
Minthogy a törvényben a jövendõ jóknak árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, a melyeket esztendõnként szünetlenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat; -
|
2 |
Különben megszûnt volna az áldozás, mivelhogy az egyszer megtisztult áldozók többé semminemû bûntudattal nem bírtak volna. -
|
3 |
De azok esztendõnként bûnre emlékeztetnek. -
|
4 |
Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bûnöket. -
|
5 |
Azért a világba bejövetelekor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nékem, -
|
6 |
Égõ és bûnért való áldozatokat nem kedveltél. -
|
7 |
Akkor mondám: Ímé itt vagyok, (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem óh Isten a te akaratodat. -
|
8 |
Fentebb mondván, hogy áldozatot és ajándékot és égõ, meg bûnért való áldozatokat nem akartál, sem nem kedveltél a melyeket a törvény szerint visznek, -
|
9 |
Ekkor ezt mondotta: Ímé itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat. Eltörli az elsõt, hogy meghagyja a másodikat, -
|
10 |
A mely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által. -
|
11 |
És minden pap naponként szolgálatban áll és gyakorta viszi ugyanazokat az áldozatokat, a melyek sohasem képesek eltörölni a bûnöket. -
|
12 |
Õ azonban, egy áldozattal áldozván a bûnökért, mindörökre ûle az Istennek jobbjára, -
|
13 |
Várván ímmár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az õ ellenségei. -
|
14 |
Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket. -
|
15 |
Bizonyságot tesz pedig errõl mi nékünk a Szent Lélek is, mert minekutána elõre mondotta: -
|
16 |
Ez az a szövetség, melyet kötök velök ama napok után, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az õ szíveikbe, és az õ elméjökbe írom be azokat, -
|
17 |
[Azután így szól:] És az õ bûneikrõl és álnokságaikról többé meg nem emlékezem. -
|
18 |
A hol pedig bûnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bûnért való áldozat. -
|
19 |
Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által, -
|
20 |
Azon az úton, a melyet õ szentelt nékünk új és élõ [út] gyanánt, a kárpit, azaz az õ teste által, -
|
21 |
És lévén nagy papunk az Isten háza felett: -
|
22 |
Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint a kiknek szívök tiszta a gonosz lelkiismerettõl, -
|
23 |
És testök meg van mosva tiszta vízzel; tartsuk meg a reménységnek vallását tántoríthatatlanul, mert hû az, a ki ígéretet tett, -
|
24 |
És ügyeljünk egymásra, a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett, -
|
25 |
El nem hagyván a magunk gyülekezetét, a miképen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget. -
|
26 |
Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bûnökért való áldozat, -
|
27 |
Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tûznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülõket. -
|
28 |
A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanubizonyságra irgalom nélkül meghal; -
|
29 |
Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza? -
|
30 |
Mert ismerjük azt, a ki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megítéli az õ népét. -
|
31 |
Rettenetes dolog az élõ Istennek kezébe esni. -
|
32 |
Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, a melyekben, minekutána megvilágosíttattatok, sok szenvedésteljes küzdelmet állottatok ki, -
|
33 |
Midõn egyfelõl gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurczoltak titeket, másfelõl társai lettetek azoknak, a kik így jártak. -
|
34 |
Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, tudván, hogy néktek jobb és maradandó vagyonotok van a mennyekben. -
|
35 |
Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van. -
|
36 |
Mert békességes tûrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet. -
|
37 |
Mert még vajmi kevés idõ, és a ki eljövendõ, eljõ és nem késik. -
|
38 |
Az igaz pedig hitbõl él. És a ki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. -
|
39 |
De mi nem vagyunk meghátrálás [emberei], hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk. -
|