| Chapter 1 |
1 |
Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan levő tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet. -
|
2 |
Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek, -
|
3 |
Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez. -
|
4 |
A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül. -
|
5 |
Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki. -
|
6 |
De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány. -
|
7 |
Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól; -
|
8 |
A kétszívű, a minden útjában állhatatlan ember. -
|
9 |
Dicsekedjék pedig az alacsony [sorsú] atyafi az ő nagyságával; -
|
10 |
A gazdag pedig az ő alacsonyságával: mert elmúlik, mint a fűnek virága. -
|
11 |
Mert felkél a nap az ő hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a gazdag is az ő útaiban. -
|
12 |
Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek. -
|
13 |
Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért. -
|
14 |
Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. -
|
15 |
Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz. -
|
16 |
Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai! -
|
17 |
Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka. -
|
18 |
Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk. -
|
19 |
Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra. -
|
20 |
Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja. -
|
21 |
Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket. -
|
22 |
Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat. -
|
23 |
Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát: -
|
24 |
Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt. -
|
25 |
De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében. -
|
26 |
Ha valaki istentisztelőnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló. -
|
27 |
Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, [és] szeplő nélkül megtartani magát e világtól. -
|