| Chapter 32 |
1 |
Dávid tanítása. &Boldog az, a kinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett. -
|
2 |
Boldog ember az, a kinek az Úr bûnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen. -
|
3 |
Míg elhallgatám, megavultak csontjaim a napestig való jajgatás miatt. -
|
4 |
Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerõm ellankadt, mintegy a nyár hevében. Szela. -
|
5 |
Vétkemet bevallám néked, bûnömet el nem fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamisságomat az Úrnak - és te elvetted rólam bûneimnek terhét. Szela. -
|
6 |
Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes, alkalmas idõben. Bár a nagy vizek áradnának, nem juthatnak azok el õ hozzá. -
|
7 |
Te vagy oltalmam, te mentesz meg veszedelemtõl; végy körül engem a szabadulás örömével! Szela. -
|
8 |
Bölcscsé teszlek és megtanítlak téged az útra, a melyen járj; szemeimmel tanácsollak téged. -
|
9 |
Ne legyetek oktalanok, mint a ló, mint az öszvér, a melyeknek kantárral és zabolával kell szorítani az állát, [mert] nem közelít hozzád. -
|
10 |
Sok bánata van a gonosznak, de a ki bízik az Úrban, kegyelemmel veszi azt körül. -
|
11 |
Örüljetek az Úrban, vigadozzatok ti igazak! Örvendezzetek mindnyájan ti egyeneslelkûek! -
|