Chapter 36

   Az éneklõmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé.  

-

   A gonosznak hamissága felõl így gondolkozom szívemben: nincs õ elõtte isten-félelem;  

-

   Mert hízeleg néki önmagának, ha bûnét elkövetheti, ha gyûlölködhetik.  

-

   Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni [és] jót cselekedni.  

-

   Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, [és] nem veti meg a rosszat.  

-

   Uram, az égig [ér] a te kegyelmességed; a te hûséged a felhõkig!  

-

   Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, [mint] a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!  

-

   Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.  

-

   Dúslakodnak házadnak bõséges javaiban; megitatod õket gyönyörûségeid folyóvizébõl.  

-

   Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.  

-

   Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerõidre, és igazságodat az igaz szívûekre.  

-

   Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.  

-

   Hullnak már a gonosztevõk; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!  

-