Chapter 50

   Asáf zsoltára. &Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétõl lenyugtáig.  

-

   A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.  

-

   Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztõ tûz van elõtte, s körülte erõs forgószél.  

-

   Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:  

-

   Gyûjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erõsítik szövetségemet!  

-

   És az egek kijelentik az õ igazságát, mert az Isten biró. Szela.  

-

   Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.  

-

   Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égõáldozataid szüntelen elõttem vannak.  

-

   [De] nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;  

-

   Mert enyém az erdõnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.  

-

   Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mezõ állatai [tudva vannak] nálam.  

-

   Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.  

-

   Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?  

-

   Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!  

-

   És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsõítesz engem.  

-

   A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimrõl, és veszed szádra az én szövetségemet?  

-

   Hiszen te gyûlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!  

-

   Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.  

-

   A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot szõ.  

-

   Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.  

-

   Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom [azokat.]  

-

   Értsétek meg ezt, ti Istent felejtõk, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:  

-

   A ki hálával áldozik, az dicsõít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.  

-